Természetesen a blog nem kötekedés, hanem kulturált beszélgetés, érv-ellenérv és gondolatébresztőnek szánt hozzászólás.

(Valóban hozzászólás, csak ide írva, nem az eredeti cikk alá, mert talán így több ember olvassa el és többen gondolkodnak el a leírtakon.)

Úgy gondolom, hogy nem érted, Think-Tank mit gondol, ezért olyasmit is belelátsz a mondanivalójába, ami valójában valószínűleg nincs is ott. A probléma lényege, hogy az ő nézetei, ahogy korábban már kifejtette, erősen különböznek az USA-ban mainstreamnek számító libertárius nézetektől.

Szerintem az ő ideológiája két fő részre osztható: anarcho-kapitalizmus és objektivizmus
Ezekről bővebben:

1. Anarcho-kapitalizmus: ez tulajdonképpen nem más, mint az államot elutasító gondolatok végigvitele a végsőkig. A gondolatmenete röviden az lenne, hogy ha az egyén jobban jár (utilitarista felfogás) illetve kevésbé van elnyomás, zsarnokság alatt (természetjogi felfogás), ha az állam nem szól bele a fogyasztási szokásaiba, nem adóztatja, nem korlátozza stb., akkor ez minden esetben érvényes, a rendvédelem, igazságszolgáltatás és honvédelem esetén is.

A természetjogi felfogásra jó példa Murray N. Rothbard (tulajdonképpen az egész mozgalom atyja), akinek a "For a New Liberty: The Libertarian Manifesto" című művét tudnám elsősorban ajánlani.
Az utilitariánus felfogásra pedig David D. Friedman-t tudnám felhozni, tőle pedig a "Machinery of Freedom" című könyvet tudnám ajánlani, ha érdekel a téma.

2. Objektivizmus: Ennek a lényege, hogy az egyén és önérdeke mindenek fölött áll, a kollektivizmus, tehát valamilyen csoport érdekének egyén elé helyezése az ember elnyomása és bűn; valójában nincs más, csak a földi lét (ami egy objektív valóság), ezért minden vallás az elnyomást szolgáló, ez ember boldogságát megakadályozó hazugság.

Ennek az ideológiának a képviselője és gyakorlatilag alapítója Ayn Rand, aki hivatalosan író volt, s nem filozófus vagy közgazdász, legismertebb műve az "Atlas Shrugged". Bár ő nem volt anarcho-kapitalista, sok híve újabban azzá válik, mert meglehetősen könnyen lehet az ő következtetéseiből az anarcho-kapitalizmusba eljutni.

Mindegyik említett mű letölthető az internetről eletronikus formátumban, és ha jól emlékszem bizonyos torrentoldalakról hangoskönyvben is.

@Gungnir: Az anarchia nem csak államellenes, hanem gazdagellenes is. Az anarchia és a kapitalizmus tűz és víz. A kapitalizmus a tőke, a vállalkozás, a pénz, profitorientáció. Az anarchia ennek az ellekezője. Kérdezd meg akármelyik anarchistát, hogy szereti-e a kapitalizmust, a McDonald's-ot, a Wall Street-i tőzsdét, vagy a fegyvergyárakat. A válaszukat borítékolhatod.

"tehát valamilyen csoport érdekének egyén elé helyezése az ember elnyomása és bűn"

Lehet hogy valaki ezt írja, de ennek semmi értelme. Libertariánustól nem hallok olyat, hogy a csládját hátrahagyná akármilyen bajban, csak mert az neki kényelmesebb. De ahol a nemzet szétesik, ott más nemzet belép és mindent elfoglal. Akkor pedig az egén szabadságának is vége.

Hallottam arról, hogy van "Anarcho-kapitalizmus", csak értelme nincs, még úgy se ha van rá magyarázat.

A másik blogon az írások többsége még halványan sem közelít ahhoz ami Libertariánus gondolkodásmód itt az Egyesült Államokban van.

Eléggé kizártnak tartom, hogy libertariánus és libertartiánus között tökéletes ellentét legyen. Valahogy én nem látom hogy a másik blog miért nem liberális.

A bankvédő írásnak se láttam értelmét. Miért kéne a bankokat szeretni? És mi abban az anarchia, ha bankok védelmében ír valaki? Védeni a bankokat, anarchia címszóval?

Itt a legismertebb libertariánus, aki tulajdonképpen történelmet írt a mozgalomban, ő írt a az End The FED könyvet. (Vagyis hogy "Végezzünk a bankrendszerrel".)

Ron Paul ikonikus figura, vezető, hívő keresztény, hazafias és libertariánus.

Ha nem ilyen lenne, valószínűleg nem is akartam volna elnöknek.

@Tblog: Elhiszem, hogy furcsának tűnik az anarcho-kapitalizmus fogalma is, eleinte én is így voltam vele.
Ha már előjött Ron Paul, a Liberty Defined című könyvének kezdetén a következő szerepel:
This book is dedicated to the great intellectuals of freedom who taught and inspired me and so many others:
Ludwig von Mises, F. A. Hayek, Leonard E. Read, Murray N. Rothbard, and Hans F. Sennholz.

Az itt látható "Murray N. Rothbard" az, akit az előző hozzászólásomban említettem. Meglehetősen sokat írt a pénzrendszerrel kapcsolatosan is, Ron Paul "The Revolution: A Manifesto" című könyvében az ajánlott olvasmányok résznél a következőt írja: "... I recommend beginning a study of monetary economics with Murray Rothbard’s short book "What Has Government Done to Our Money?""

Röviden 1-2 gondolat, hogy kicsit érthetőbb legyen az anarcho-kapitalizmus lényege:
1. Kétféleképpen lehet szervezni a társadalmat:
bürokratikus, parancs-uralmi módon, ahogy az állam működik, és az egyének szabad interakciójaként, ahogy a piac működik.
2. Ezek közül az utóbbi az etikus és a hatékony módszer, ezért az elsőt el kell utasítani, tehát az állam megszüntetése a cél, az államnélküliség, amit szakszóval anarchiának (archia=uralom, állam; anarchia pedig ennek a hiánya) nevezünk.
3. A piac és a társadalom alapvetően kormányzat nélkül is képes működni, hiszen a piaci szereplők egymással megegyezve, önkéntesen szerveződve működnek, senkit sem kényszerítenek a végrehajtásra. Az társadalom működését ez, illetve a szokások határozzák meg, ami még az állam fennállása esetén is meghatározó jelentőségű.
4. Ami fontos része, az a magántulajdon, és annak mindenki mástól való védelme. Ha jogosan szereztél meg valamit, akkor azt átruházni csak akkor lehet, ha elcseréled önként, más esetben nem. Nem tudom, hogy pontosan melyik bankvédő cikkre utaltál, de feltételezem, hogy a bankok (illetve főleg tulajdonosaik) magántulajdonhoz, és az azzal való rendelkezési jogát védte az őket ettől megfosztani szándékozók ellenében.
5. Bár számos gyenge pont juthat az ember eszébe, a legtöbbre meglehetősen jó magyarázatot tudnak adni az ezzel foglalkozó szerzők. A legnagyobb kérdőjel az elmélettel kapcsolatban a honvédelem esetében merül fel. Erről a korábbi hozzászólásomban említett David D. Friedman is azt írja, hogy jelenleg nem tud olyan esetet mondani, amely segítségével a honvédelem anarcho-kapitalista keretek között az államihoz hasonló hatékonysággal, képességekkel megoldható, s bár vannak elméletek, egyik sem tud igazán jó választ adni erre a kérdésre szerintem. Rothbard erre azt mondja, hogy ez azért tűnik ilyennek, mert a haditechnika fejlődését az állam határozta meg, ha létrejönne az általa elképzelt világ, akkor ez a terület is valószínűleg fejlődésnek indulna, s hatékonyabbá válni az alternatívánál, illetve a középkori, angol hódításnak évszázadokon át ellenálló Írország kerül még elő, amihez én Afganisztán "honvédelmét" tudnám még hasonlítani: a saját szokásaikhoz kötődő lakosság nem ismeri el legitimként a központi hatalmat, nem működik vele hosszú távon együtt, minden egyes ember mellé pedig nem tudnak rendőrt állítani, így a kormány képtelen irányítása alá vonni a területet.
Kb ennyi

"Libertariánustól nem hallok olyat, hogy a csládját hátrahagyná akármilyen bajban, csak mert az neki kényelmesebb."
Ebben az esetben úgy kellene értelmezni Ayn Randet szerintem, hogy rendeben van az, hogy nem hagyja hátra a családját, mert annyira értékesek számára, de alapvetőn a mások számára való önfeláldozás minden módja bűn, tehát ha akadályoznak a boldogságom elérésében, akkor ott kell hagynom őket.

"De ahol a nemzet szétesik, ott más nemzet belép és mindent elfoglal."
Ezt hogy érted? Mi az, hogy "mindent elfoglal" és mi az, hogy "szétesik" egy nemzet?
Mindenesetre erre azt lehetne mondani, hogy a nemzet egy csoport, amelynek nincs joga magát rákényszeríteni bárki másra. Ugyanúgy, ahogy magánügy az, hogy valaki katolikus, protestáns vagy muzulmán, az is csak egyéni hit és preferencia kérdése, hogy milyen "nemzet" tagjának vallja magát. Attól, hogy mostantól kanadai vagyok, s nem mexikói, nem változik semmi sem. A nemzet nevében háborúzni és ölni nem különbözik attól, ha ugyanezt egy vallás nevében teszed.

Az államot nem megszüntetni kell. Legyen, csak ne legyen erős, ne szabályozzon mindent, ne szóljon bele olyan dolgokba amihez semmi köze, ne adóztasson mindenért, amiért adóztat azt arra költse amire kell.

Olyat nem hallottam, hogy egy libertariánus teljesen eltörölne minden kormányt. Mindig arról van szó, hogy kevesebb kormányt akarnak (unk).

"Nem tudom, hogy pontosan melyik bankvédő cikkre utaltál"

Arra amelyikben az egyiknek megsérült a kirakata. Ha bankok csalással szedik el az ügyfeleik pénzét, akkor a törvények szerint sem tarthatnák meg azt amit megszereztek. Nem tudom hogy miért állnak a bankok felett. Az ügyfél magántulajdona nem számít, csak a bankoké. Mindent tudtak a bankosok mégis belevezették az egész országot a devizás hitelekbe. Nincs felelősségre vonás. Az ilyen bankrendszert ki védi és miért?

"Ezt hogy érted? Mi az, hogy "mindent elfoglal" és mi az, hogy "szétesik" egy nemzet?"

Úgy értem hogy ahol nincs védelem, összefogás, oda betör egy másik nemzet. Az ukránoknál eléggé szétestek a dolgok, aztán ellenállás nélkül bevonultak az oroszok. (Persze ez nem ilyen egyszerű, de példának megfelel.)

Az anarchia nem csak a pénzről szól. Nézd meg itt:

en.wikipedia.org/wiki/Anarchism_and_religion

Tehát az anarchia megmondja hogy miben nem hihetsz?

Beleolvastam hogy a mostani anarchisták mit mondanak a fegyvertartásról. Szigorítanák, tiltanák, rengeteg engedélyhez kötnék. Ez a libertariánusok véleményének pont az ellentéte.

"Attól, hogy mostantól kanadai vagyok, s nem mexikói, nem változik semmi sem."

Lehet hogy nem jártál még se Kanadában, se Mexikóban. Elég nagy a különbség a kettő között.

A nemzet védelmében pedig háborúzni muszáj. Ha egy nemzet nem harcol ha a függetlenségéről van szó, akkor nem mondhat semmit ha elfoglalják és leigázzák, ha rabszolgát csinálnak belőle.

Ez persze nem keverendő azzal, mikor a politikusok és a média védelemről beszélnek, de közben más országokat megtámadnak ezzel a címszóval.

@Tblog:

"Arra amelyikben az egyiknek megsérült a kirakata. Ha bankok csalással szedik el az ügyfeleik pénzét, akkor a törvények szerint sem tarthatnák meg azt amit megszereztek. Nem tudom hogy miért állnak a bankok felett. Az ügyfél magántulajdona nem számít, csak a bankoké. Mindent tudtak a bankosok mégis belevezették az egész országot a devizás hitelekbe. Nincs felelősségre vonás. Az ilyen bankrendszert ki védi és miért?"

Bár meglepőnek hangzik, amit írok, de a bankok részéről ez a magatartás pont azért alakulhatott ki, mert az állam jelentős mértékben beleszól a működésükbe. Ennek két következménye van: 1) a bankok között nincs valódi verseny, ugyanis ha egy bank betartja az állam által kitalált szabályokat, akkor jó bank lesz, és jogosan veszi igénybe azokat az állam által kialakított jogi privilégiumokat, amik erre lettek kitalálva (pl. egyoldalú szerződésmódosítás). 2) Az állampolgár elfogadta, hogy nem ő, hanem az állam - vagy annak valamilyen szervezete ellenőrzi a bankokat, így még annyira sem nézi át a szerződéseket, amennyire kéne, illetve nincs tisztában azokkal a fogalmakkal, amik ebben a szektorban használatosak (gondolj bele: az, ha valaki kölcsönfelvételnél nincs tisztában, hogy mit jelent a devizahitel az pont olyan, mintha úgy vennél autót, hogy nem tudsz különbéget tenni a benzines motor és a dízel motor között).
Innentől kezdve nincs jó megoldás, mert a csalás csak akkor értelmezhető, ha információk lettek elhallgatva az ügyfél előtt, viszont lehetetlen ellenőrizni, hogy az ügyfél pontosan miről tudott.

@Tblog:

"Az anarchia nem csak a pénzről szól. Nézd meg itt:"

A gond az, hogy az anarchizmusnak több definíciója van. Ami az "anarcho-kaptilaizmus" összetételben szerepel az az anarchia az "az uralkodók nélküli világ". Javaslom ezt nézegesd inkább:

en.wikipedia.org/wiki/Anarcho-capitalism

Röviden összefoglalva, itt alapelvből (vagy a "non-agression principal", vagy a "self ownership") kiindulva vezetik le, hogy az állam nem szükséges, ugyanis nincs olyan állam konstrukció, ami összhangban lennének ezzel az elvvel. Ez ügyben elsősorban Stefan Molyneux munkásságát ajánlom, például ezt a videót: www.youtube.com/watch?v=H8TI-pm0m2o (nem az ő csatornáján van fennt, ő itt található: www.youtube.com/user/stefbot).

@Tblog:

"A nemzet védelmében pedig háborúzni muszáj. Ha egy nemzet nem harcol ha a függetlenségéről van szó, akkor nem mondhat semmit ha elfoglalják és leigázzák, ha rabszolgát csinálnak belőle."

Nekem ezzel az a gondom, hogy a nemzetfogalom vagy fölösleges - hiszen következménye az individualizmusból - vagy ellentmond az egyéni szabadsággal - akkor meg egyértelműen elutasítandó. Mire gondolok? Az alapvető kérdés, hogy létezik-e olyan eset, ha a nemzet megtámadása nem jár együtt egyéni szabadságjogok csorbításával? Ha nem, akkor a fogalom redundáns, hiszen onnantól kezdve, hogy egyéneket vagy tulajdonaikat veszélyeztették, már immorálissá teszi a cselekedetet. Ha viszont létezik ilyen, akkor létezik egy külön etikai fogalom, ami a nemzetre vonatkozik, de az egyénre nem. Ez viszont azért probléma, mert ha nem vezethető vissza az egyéni szabadságjogokra, akkor létezik olyan szituáció, amikor ellentmond vele.

@Gungnir:

"A legnagyobb kérdőjel az elmélettel kapcsolatban a honvédelem esetében merül fel. Erről a korábbi hozzászólásomban említett David D. Friedman is azt írja, hogy jelenleg nem tud olyan esetet mondani, amely segítségével a honvédelem anarcho-kapitalista keretek között az államihoz hasonló hatékonysággal, képességekkel megoldható, s bár vannak elméletek, egyik sem tud igazán jó választ adni erre a kérdésre szerintem."

Ajánlom ezt a - sajnos hosszú - Robert P. Murphy videót, ahol ezt a kérdést járja körbe.

www.youtube.com/watch?v=V0_Jd_MzGCw

@stoic79: Inkább azt mondanám, hogy a bankok összejátszanak a kormányokkal, illetve túlzottan is szabad kezet kapnak. Emiatt is történhetett meg a 2008-as válság, amit pont a bankok idéztek elő. Mindent bedöntöttek, aztán pénzt kértek és pénzt kaptak. Nézd meg mennyit.

projects.propublica.org/bailout/list

Ha egy kisvállalkozás a saját hábján kívül megy tönkre, az nem kap állami pénzt. Ha a bankok a piszkos trükkjeik miatt buknak meg, akkor az adófizetők pénzéből segíti ki őket az aktuális kormány. Bush és Obama kormánya is.

A kormány megtehetné hogy gátat szab a bankok ámokfutásának, de nem teszi és nem is fogja megtenni.

Az ügyfélnek nem dolga az pénzügyi szakember legyen. A banki szakembereknek kell tudniuk hogy mi előnyös és mibe bukhat meg az ügyfél. Az ügyfélnek az a dolga hogy megbízzon a bankosokban, mert ők tudják hogy mi a jó. Ha a bankok szándékosan előnytelen dolgokba lökik az ügyfeleket, az nem az ügyfelek, hanem a bankok sara.

Az autóvásárlás nem túl jó összehasonlítási alap, mert abban bárki tud segíteni. De a bonyolult hitelek, apró betűs részek, rejtett jogi csavarok teljesen átláthatatlan dolgok.

@stoic79: Egyesült Államok nem létezne ha az emberek nem tartották volna fontosnak a szabadságjogokat. Pont azért fogtak össze, mert elnyomta őket György király. Először idejöttek a világ másik végére, mert a vallásukat akarták gyakorolni. Aztán hiába voltak itt a telepesek, mert György királynak ugyanúgy alattvalói maradtak, adóztatta őket, megmondta nekik hogy mit tehetnek és mit nem.
Ha csak saját magukra gondoltak volna és nem fognak össze, akkor egy lépést se haladtak volna előre és évszázadokon át fizethették volna az adót Angliának.

Vagy ha Magyarországot nézzük és a többi országot, akkor lehet hogy az oroszok még mindig bent lennének, hiszen senki nem tiltakozott volna, nem lett volna összefogás.

Idéznék egyet Ben Franklin-től.

"Those who would give up essential Liberty, to purchase a little temporary Safety, deserve neither Liberty nor Safety."

"Akik feladják a szabadságot egy kis ideiglenes biztonságért, azok nem érdemelnek sem szabadságot, sem biztonságot."

Azt is érdemes megnézni, hogy hol tart most Amerika a szabadságjogok terén. De senki nem fog össze a nemzetért, a nemzet szabadságáért és így a személyes szabadság is lement a lefolyón.

@Tblog: "Emiatt is történhetett meg a 2008-as válság, amit pont a bankok idéztek elő."

Na ezt a tévhitet kéne nagyon gyorsan elfelejteni. A válság aszért jött létre, mert az állam átvállalta banki hitelek egy részének fedezetét, így lényegében implicit államadóssággá konvertálva azt. Egy jó írás ezzel kapcsolatban Mark Thornton-tól, aki már jóval korábban kelezte, hogy ez miért lesz probléma: mises.org/daily/1533, itt pedig Peter Schiff beszél - sajnos jó hosszan -, hogy a válságon miért nem is kellene meglepődnie senkinek: www.youtube.com/watch?v=QH2YHu3Ybdo

@Tblog: "Ha csak saját magukra gondoltak volna és nem fognak össze, akkor egy lépést se haladtak volna előre és évszázadokon át fizethették volna az adót Angliának."

Azt hiszem értem, hogy mit nem látunk ugyanúgy. Két kérdés: szerinted az individualizmus azt jelenti, hogy senki nem akar összefogni senkivel? Szerinted a "nemzet védelmének" elutasítása egyet jelent azzal, hogy védekezésben nem fogunk össze?

@stoic79: Nem hinném hogy kizárólag az állam hibája lett volna a válság. Arról nem is beszélve, hogy ha a bank azt mondja hogy a kormány ne vállaljon át semmit, mert abból baj lesz, akkor szintén megtalálható a bankok felelőssége. (Ha már annyit hallani, hogy a kormány nem ért semmihez, bezzeg a bankok jók a pénzzel.) Vagy ők se látták előre a bajt? Ezek szerint nem csak a kormány, hanem a kormány és a bankok is hibásak. De a devizahitelesekről volt szó elsősorban, amihez a kormánynak nem sok köze volt, hacsak az nem, hogy látták hogy mi közelgett, mégsem figyelmeztették az embereket hogy rossz vége lesz.

@stoic79: A másik blogot olvasva ez jött le. Aki harcol a közösségért (nemzetért), az az egyénnek mindenképpen csak rossz lehet.

Az ilyen nézetek szerintem teljesen értelmetlen dolgok. Így nézve még a szabadságharcok se jók, mert az egyén esetleg megsérülhet és az rossz neki. Vagy gondoljunk kisebb dologra. Ha valaki bedob a közösbe valamennyi pénzt, hogy abból egy érdekvédőcsoport dolgozzon a közösségért, akkor az is csak rossz, hiszen az egyén pénzt veszít vele.

Szerintem ez nem így működik. Aki szabadságot akar, az álljon ki a szabadságért, máskülönben nem lesz se neki, se másnak.

@Gungnir:
Érdekes ez az anarcho-kapitalizmus, de szerintem néhány probléma nem igazán megoldható állam nélkül pl. a rendvédelem, vagy az általad is említett honvédelem. A rendfenntartásra van egy érdekes példa, ami még működhet is, de itt is szükség van valamilyen felső irányításra, hogy ne csússzanak szét a dolgok: en.wikipedia.org/wiki/San_Francisco_Patrol_Special_Police
(Erről a szervezetről akkor halottam először mikor láttam a Kuffs című filmet, érdekes mód alig találtam róluk valamit. Te mit tudsz róluk Tblog? Szerinted mennyire hatékony ez a módszer?)
A honvédelem is kényes kérdés, a kisebb cuccokat az átlagember is meg tudja venni, például ha megfelelő szabályozás lenne az átlagos fizetésből élő magyar is megvásárolhatná magának a felszerelést és szükség szerint, mint gyalogos védhetné az országát. (Az ókori görögöknél a módszer sokáig bevált.) Mára azonban sok, olyan feladatkör van a hadseregekben, amit így nem lehet megoldani, mert túl költséges (pl. ki lenne képes megvásárolni és üzemeltetni egy vadászgépet), vagy speciális tudást igényel. A passzív ellenállással az a gond, hogy nem működik minden esetben. Az angolokat például meg lehetett fogni vele, mert ők az elfoglalt területet az őslakosokkal, mint olcsó munkaerő felhasználásával ki akarták zsigerelni, és ha az üzlet veszteségessé vált, akkor volt, hogy odébb álltak. (Lásd a Brit Gyarmatbirodalom széthullása.) Viszont sajnos az agresszorokat nem mindig ilyen megfontolások vezérlik, vannak, akik meg akarnak szerezni egy területet, de az ott élőkre nem tartanak igényt. A fasiszta Németország is csak életért akart szerezni keleten, állítólag meg volt szabva, hogy melyik népcsoportokat tartanak meg rabszolgának és kiket kell majd kiirtani.
„Ezt hogy érted? Mi az, hogy "mindent elfoglal" és mi az, hogy "szétesik" egy nemzet?
Mindenesetre erre azt lehetne mondani, hogy a nemzet egy csoport, amelynek nincs joga magát rákényszeríteni bárki másra. Ugyanúgy, ahogy magánügy az, hogy valaki katolikus, protestáns vagy muzulmán, az is csak egyéni hit és preferencia kérdése, hogy milyen "nemzet" tagjának vallja magát. Attól, hogy mostantól kanadai vagyok, s nem mexikói, nem változik semmi sem. A nemzet nevében háborúzni és ölni nem különbözik attól, ha ugyanezt egy vallás nevében teszed.”
Ez elméletben szép, azonban az a baj, hogy az emberek nem egyformák. (persze, hogy ez baj-e az nézőpont kérdése.) Az, hogy te az élni és élni hagyni elvet vallod szép és jó, de mindig lesznek olyan csoportok, akik úgy fogják gondolni, hogy a személyes vagyonodat ők jobban megérdemlik. Vagy, hogy az ő vallásuk, kultúrájuk, stb. a tied felett áll és joguk van akár erőszakkal is civilizálni téged, addig pedig meg kell barátkozni a gondolattal, hogy szükség esetén meg kell magad védeni.

@stoic79:
„2) Az állampolgár elfogadta, hogy nem ő, hanem az állam - vagy annak valamilyen szervezete ellenőrzi a bankokat, így még annyira sem nézi át a szerződéseket, amennyire kéne, illetve nincs tisztában azokkal a fogalmakkal, amik ebben a szektorban használatosak (gondolj bele: az, ha valaki kölcsönfelvételnél nincs tisztában, hogy mit jelent a devizahitel az pont olyan, mintha úgy vennél autót, hogy nem tudsz különbéget tenni a benzines motor és a dízel motor között).
Innentől kezdve nincs jó megoldás, mert a csalás csak akkor értelmezhető, ha információk lettek elhallgatva az ügyfél előtt, viszont lehetetlen ellenőrizni, hogy az ügyfél pontosan miről tudott.”

Ez igazából annyira nem meglepő, hiszen a legtöbb embernek semmiféle előismerete nincs erről a témáról, gyakorlatilag a többség élesben találkozik először ezekkel a fogalmakkal így nem is nagyon értheti őket. (Én tanultam egy félévig közgáz alapjait, ami tökéletes volt arra, hogy megértsem mennyire nem értem a témát.) Talán az iskolákban a kötelező erkölcstan helyett a közgazdaság alapjait kellene oktatni a gyerekeknek, sokkal többre mennének vele, hogy ha kikerülnek az életbe, akkor nem csak pislognak, ha eléjük tesznek egy hitelszerződést. Még akkor is nagyon hasznos lenne, ha csak azt tanulnák meg, hogyan ismerhető fel egy pilóta játék.
Nem tudom történt e csalás viszont, sokan meg vannak róla győződve, hogy becsapták őket. A környezetemben úgy vettem észre, hogy sok esetben kihasználták az emberek felületes ismeretit és elbagatellizálták a devizahitelben rejlő valós veszélyeket. (Pl. most hallottam valahol, hogy a legtöbb autókereskedő, akik a hitelszerződés megkötésekor összekötő szerepet töltöttek be az ügyfél és a bank között tényleges képesítéssel nem is rendelkeztek. Érteni nem ért hozzá, viszont nagy dumás és el akarja passzolni a kocsit. Naná, hogy úgy adja elő a dolgot a vevőnek, hogy az még elfogadhatónak tartsa a kockázatot.)

@Mannlicher:
* életteret

@Mannlicher: A mi városunkban -USA- a rendőrség közzétett egy felhívást az újságban, miszerint várják a civileket hogy kiképezzék őket egy kicsit és majd úgy segíthetik a hatóságok munkáját. Gondolom hogy valamiféle polgárőrségnek mondható a dolog.

Itt érdemes megjegyezni, hogy mind az 50 államban van valamilyen formában fegyverviselés (igaz néhányban eléggé akadályozott). A civilek nem teljesen kiszolgáltatottak, valamilyen szinten minden fegyveres civil is rendfenntartó (bizonyos szempontból), ha másért nem, de a saját és szűk környezete biztonságáért tehet valamit.

A civil fegyvertartás pedig hasznos honvédelmi szempontból is. Bárki akarná most Amerikát megszállni, nem csak a katonasággal kellene szembenéznie, hanem kb 300.000.000 fegyverrel is, amik mind civil kézben vannak. Még ha csak 10% lenne aki aktívan ellenállna egy támadó sereggel szemben, az is 30 millió, akik közt rengeteg veterán lenne.

Ahogy írod is, az élni és élni hagyni az alapszempont, de ha nem hagynak élni, akkor az önvédelem onnantól nem csak hogy muszáj, de bizonyos esetben kötelességgé is válik.

@Tblog: Ahogy stoic79 is írta, az anarchizmus egy nagyon tág elvrendszer. Ha megnézed a 2012-es főbb republikánus jelöltek véleményét bizonyos dolgokról, akkor láthatod, hogy van olyan, aki megválasztása esetén valószínűleg megtámadná Iránt, de olyan is, aki az összes külföldön lévő amerikai bázist bezáratná. Az anarchizmus is hasonló, csak sokkal tágabb.

A bankokkal kapcsolatban: bár mondhatjuk, hogy a bankoknak volt részük a válságban, hiszen elfogadták az állam által nyújtott privilégiumokat, mégis, ha elfogadjuk azt, hogy vissza kellett volna utasítaniuk ezt a lehetőséget, akkor azt is el kell fogadjuk, hogy mindenki másnak is kötelessége lett volna az állam által nekik nyújtott, másokat potenciálisan hátrányosan érintő támogatásokat visszautasítani.
Másrészt az elszámoltatás nem egyenlő azzal, hogy véletlenszerűen egy-egy fiókot felrobbantunk.

"A másik blogot olvasva ez jött le. Aki harcol a közösségért (nemzetért), az az egyénnek mindenképpen csak rossz lehet."
Bár Think-Tankkal nem értek egyet azzal kapcsolatban, hogy ez minden esetben így lenne, de gyakran igenis ez a helyzet. Méghozzá azért, mert konfliktusba kerülhetnek az egyének és a nemzet, mint csoport érdekei (ahogy ezt Stoic is felvetette). A nemzeti érdek nevében elkövetett jogsértésekre, atrocitásokra a francia forradalom eseményei kiváló példát nyújthatnak, s ne feledjük, a világháborúkat is nemzeti érdekből robbantották ki.
(Fel is merül nagy kérdés, hogy mégis mi a "nemzet" érdeke? A túlélés? A minél nagyobb hatalom? A szaporodás? Az egyes tagok minél nagyobb boldogsága? stb)

@Mannlicher: A rendfenntartásra meglehetősen jó alternatívák vannak, ezzel nem valószínű, hogy gond lenne. Röviden úgy tudnám elmagyarázni, hogy a magán biztonsági szolgálatoknak és az arbitrátori bíróságokhoz hasonló szervezeteknek lenne kiemelt szerepe. Utóbbiak szinte ugyanúgy működnének mint ma, csak büntetőjogi esetekben is, s döntéseik alapján avatkoznának be a biztonsági szolgálatok (meg persze akkor, amikor valaki nyilvánvalóan jogtalanul agresszívan lép fel valaki ellen).

A honvédelemmel kapcsolatban persze fennáll a mindenki önként fegyvert vesz és felkel az ellenség ellen, de ennél elfogadhatóbb elméletek is vannak.
A legnépszerűbb (amit a stoic által linkelt videóban is láthatunk, de több helyen is említik) az az, hogy az egyes emberek, cégek biztosítást kötnének külső fegyveres támadás esetére is. A biztosító cégek, hogy megelőzzék az ügyfeleik ilyen irányú károsodását (tehát azt, hogy ki kelljen nekik fizetni a biztosítási összeget) lennének azok, akik a védelmet gyakorlatilag finanszírozzák a befolyt összegekből, és vagy saját hadseregeket állítanának fel, vagy háború (veszélye) esetén vérdíjakat írnak ki, pl: minden egyes elpusztított ellenséges vadászgép után 10 millió dollárt fizetnek, minden egyes tank után 500 ezret, minden egyes gyalogos után pedig 10 ezret, és tőlük független vállalkozások végeznék el a munka nagy részét (értelemszerűen ezek valamilyen kombinációja is elképzelhető).

Ha belegondolsz, rengeteg olyan vállalat van, amelynek jóval nagyobb a költségvetése, mint a hadseregek tekintélyes részének. Pl: jó pár olyan légitársaság van, ami több száz gépet üzemeltet, 1-1 utasszállító pedig nagyjából ugyanannyiba kerül, mint 1-1 vadászgép, szóval első ránézésre ez megoldhatónak tűnik.
http://en.wikipedia.org/wiki/World's_largest_airlines#By_fleet_size

"A fasiszta Németország is csak életért akart szerezni keleten, állítólag meg volt szabva, hogy melyik népcsoportokat tartanak meg rabszolgának és kiket kell majd kiirtani."
És erősebb is volt a gerilla-ellenállás keleten velük szemben, mint bárhol máshol.

A legfőbb probléma a honvédelem ilyen megoldásával szerintem (és mások szerint is), az, hogy ez egy nagyon nehezen felosztható közjószág (tehát nem tudod 1-1 fizető személyre korlátozni, csak például egy nagyobb területre, ahol mindenki, a nem fizetők is védve lesznek, így kétségessé válik a finanszírozás). Bár ezt vitatják a linkelt videóban is, illetve néhány esetben tényleg elképzelhető az ilyenféle felosztás, tehát védtelenül hagyhatják azokat, akik nem fizetnek, a hadviselés természetéből, technológiájából adódóan ez a legtöbb esetben nagyon nehezen kivitelezhető csak. Egy közeledő vadászgépről vagy önjáró lövegről nem tudjuk megmondani, hogy csak a 19-es házszámú épületet kívánja támadni, az általunk biztosított 20-as számút pedig nem. De ha meg is tudnánk mondani, hogy csak előbbit támadja, a fegyverek adottságai miatt valószínű, hogy a szomszédos, biztosított épületben is károkat okozna, így mégis kénytelenek vagyunk megvédeni a másik házat is. Ez az analógia más esetekben is megtalálható, teszem azt, ha hagynánk, hogy a támadó hadsereg elfoglalja X nem biztosított épületet, akkor annak stratégiai elhelyezkedéséből kifolyólag lehet, hogy a biztosított épület védhetetlenné válna, s megint ott vagyunk, hogy képtelenek lennénk kizárni a potyautasokat a rendszerből.

A másik probléma, hogy a kényszer alkalmazására is képes állam sokkal nagyobb erőket tudna összegyűjteni egy háborúhoz (végülis ez az állam legnagyobb előnye, az erőforrások egyetlen célra történő koncentrációjának képessége), mint egy önkéntes befizetésen alapuló üzleti rendszer. Bár feltételezhető, hogy hatékonyabban használná fel, ez nem adna szerintem elég előnyt. Gyakran élnek még azzal a feltételezéssel is, hogy egy anarcho-kapitalista társadalom rendkívül gazdag lenne, s így az arányaiban kisebb kiadásokkal is ugyanoda juthatna el, de ez szerintem nem feltétlenül igaz, de még ha az is lenne, a történelem folyamán számtalanszor előfordult, hogy egy gazdag és fejlett állam vereséget szenvedett egy sokkal szegényebb, de militarizáltabb ellenféltől. (pl: mongolok vs Kína, Római Birodalom vs. népvándorló törzsek). Bár azt is meg kell jegyezzük, hogy az említett esetekben az állami hadseregek is elégtelennek bizonyultak.

@Tblog:
Szerintem a két rendszert vegyesen érdemes használni, mert erősítik egymást, mert az önkéntes és saját zsebből felszerelt civilek is komoly segítséget tudnak nyújtani alsó szinten a rendfenntartásban és a honvédelemben, de szerintem szükség van egy felső szintre is mivel bizonyos problémákat az önkéntesek nem tudnak kezelni. Például rendfenntartásnál a saját településük védelmébe be tudnak segíteni, ahogy nálunk részben tehermentesíteni tudják a polgárőrök a rendőröket. De ezek az emberek már nem tudnak bizonyos problémákat hatékonyan kezelni, mint a határokon átnyúló bűnszervezetek, túszejtők, embercsempészet, stb. (Jó most ne menjünk abba bele, hogy néha a hivatásosok sincsenek a helyzet magaslatán.)

A hadseregnél is ez a problémám, az egy saját pénzen vásárolt felszereléssel rendelkező önkéntes lehetőségeit behatárolja az anyagi helyzete és a rendelkezésre álló szabadidő. (A napokban szerzett be a magyar honvédség néhány használt, de felújított mi-8-ast, mert a vezetők hanyagsága miatt leélt helikopterek helyett még nem szereztek be újakat, és amíg ez a probléma nem oldódik meg kell valami, ami repül. Most akik értenek, egy kicsit hozzá arról beszélnek, hogy 3 heliért 2 milliárd forint nem is olyan sok. Ez biztos így van, de nem hiszem, hogy önkéntesek elő tudnák teremteni azt az összeget, ami egy ilyen gép beszerzéséhez és üzemeltetéséhez szükséges, nem beszélve az ehhez szükséges tudás megszerzéséről.

@Gungnir:
A rendfenntartás esetén a belinkelt típust még valahol elfogadhatónak tartom, szerintem akár működhet is.

Számomra az önkéntesekből szervezett milíciák teljesen elfogadhatók, csak én ezt a hivatásos sereg kiegészítésére tudom elképzelni, nekem inkább a magáncégek a problémásabbak.

A magáncégekhez. Az előző hozzászólásomban elfelejtettem, erre a lehetőségre kitérni. Az ötlettel a probléma nem annyira közgazdasági szinten keresendő, nem azzal van a gond, hogy ki fizet a szolgáltatásért és ki nem, még csak nem is annyira az erők koncentrációjával van a gond. (Egyes nálam hozzáértőbbek szerint az atomfegyverek megléte miatt, mostanában nem világháború típusú nagy leszámolásokra kell számítani, hanem a hidegháborúkban népszerű proxy háborúkra, mint most Szíria, vagy Ukrajna. )
en.wikipedia.org/wiki/Proxy_war
en.wikipedia.org/wiki/List_of_proxy_wars
A rendszer, amit leírtál tulajdonképpen a zsoldos hadsereg (és most ne menjünk bele abba, hogy sokan a mostani hivatásos katonákat is zsoldosnak nevezik.) Sajnos ennek az elképzelésnek a hátrányai közgazdász szemmel nehezen érzékelhetőek. A 15. századi Európában gyakran találkozhatunk hasonló alapon szerveződő seregekkel és szinte mindig hasonló a probléma. Ezt, pl. a Wikipédia úgy fogalmazza meg, hogy egy zsoldos erkölcsi érzéke alacsonyabb. Én inkább úgy mondanám, hogy a történelmi tapasztalatok alapján egy zsoldos, akit csak anyagi érdekek kötnek a megbízóhoz, jobb eséllyel dobbant fizetésképtelenség esetén, vagy áll át, ha szorul, a hurok esetleg az ellenség jobb üzleti ajánlatot tesz. Nem elhanyagolható probléma az sem, hogy az ilyen csapatok jobb eséllyel kezdenek bele fosztogatásba azon a területen, amit elvileg meg kéne védeniük. Ez persze egy háborúban bármikor bekövetkezhet, csak zsoldosok esetén sokkal nagyobb rá a valószínűség, mint egy jól motivált hivatásos sereg esetén. (A török kor Magyarországán például számtalan problémát okoztak a rosszul fizetett zsoldosok.)

Kínához nem igazán tudok hozzászólni, de Róma akkoriban komoly belpolitikai problémákkal küzdött, ehhez, jött még a hadsereg hanyatlása is. A köztársaság korában és a császárság elején a sereg keménymagját adó légiók római polgárjoggal rendelkező személyekből álltak össze, ugyan szolgálataikért zsoldot kaptak, de alapjaiban hűségesek voltak (persze voltak néha gondok, pl. mikor a köztársaság végén a katonák elsősorban a fizetésük biztosító hadvezérhez voltak lojálisak), a provinciákból toborzott segédcsapatokkal sem volt sok gond, szolgálataikért polgárjogot kaptak és amúgy is a birodalom másik felében szolgáltak. A császárság végén viszont, a sereg már komoly válságban volt, a hadi kultúra hanyatlott és a katonák egyre nagyobb számban kerültek ki a népvándorlás miatt a birodalom területére menekült barbár zsoldosból. Őket nem sok minden kötötte a birodalomhoz, pénzért harcoltak vagy, mert birtokot kaptak a császártól.

@Gungnir: Ez azért van, mert a Republikánusok között van Republikánus és Libertariánus is. Romney és Paul. Erről mindjárt közzéteszek egy videót.

A bankokkal kapcsolatban igazad van, de ha bármilyen elszámoltatás és komoly lépés történik, akkor késztetés sem lenne bankok elleni fellépésre. A baj hogy kormányzati szinten semmilyen felelősségre vonás nem történt az évek alatt.

Az attrocitás az nem nemzeti érdek. Nem lehet valamit azért okozni, mert attól független személyek a nevében tesznek valamit. Ez olyan mikor valaki Istent gyűlöli csak azért, mert néhány bolond a nevében követ el rossz dolgokat.

@Mannlicher: Igen, értem a problémád a zsoldosokkal kapcsolatban. Tényleg volt ilyen, de számos esetben előfordult az is, hogy a zsoldosok meglehetősen jól teljesítettek, például a középkor nagy részében a svájci zsoldosok, majd kicsit később a német landsknechtek, illetve Mátyás fekete serege is nagyrészt huszíta zsoldosokból állt.
Az anarcho-kapitalista elképzeléseknek szerves része az a feltevés, hogy az ilyen területen lakói rendkívül gazdagok lennének a gazdasági szabadság nagy mértéke miatt.

@Tblog: A republikánus hasonlattal csak arra akartam utalni, hogy egy adott nézetnek/pártnak nagyon erősen különböző tagjai is lehetnek.

@Gungnir:
A zsoldosoknak nem is a teljesítményével van problémám hanem a megbízhatóságával.
Az a gond velük, hogy jellegükből adódóan sohasem lehet kizárólag rájuk támaszkodni, a fekete sereg például gyorsan az országot dúló rablóhaddá vált amint Mátyás halála utáni időszakban fizetési nehézségek támadtak. A török háborúk idején a német landsknechtek sokszor nagyobb károkat okoztak mint maguk a törökök. a svájciak még úgy ahogy megbízhatóak, de náluk is nagyot lehetett koppanni, ha az ellenfél is svájciakat fogadott fel:
lemil.blog.hu/2008/06/25/a_landsknechtek
Én értem, hogy azt feltételezed, hogy egy anarcho-kapitalista állam gazdag lesz, de azt is látom, hogy ha eldurvul a helyzet akkor egy háború költségei az egekbe szökhetnek. (És lássuk be ha az emberek egyszer belefognak akkor nehezen tudják abba hagyni.)
Kb. ennek a cikknek a közepén található egy érdekes táblázat arról, hogy mekkora összegeket költött története során az USA egy-egy konfliktusra.
katpol.blog.hu/2013/02/11/_vitaposzt_tevhitek_a_konvencionalis_haborurol

@Tblog: libertarian.blog.hu/2014/04/17/valasz_egy_libertarianus_ketelyeire